Érdekességek a nagyvilágból.

Kasztíliai Izabella miatt lett a sakkban királynő

Az ősi sakkjátékban, amit Kelet-Indiában találtak ki i.e. 6. században, még nem volt királynő figura. A király mellett a sokkal gyengébbnek számító bábú, a főtanácsos állt. A chaturanga = négy hadosztály néven ismert stratégiai játékba a korabeli indiai hadsereg négy fő eleme szerepelt: a gyalogság, a lovasság, a harci szekerek és az elefántok. A játék akkor ért véget, mikor az ellenfél minden bábuját leütötték a királyon kívül. Az arabok hamar átvették a játékot, ami később mór közvetítéssel jutott el Európába, a spanyol udvarba az i.sz. 1100-as évek közepén. Az európai változatban, amit csak az Ibériai-félszigeten játszottak, az elefántok helyett futók, a harci szekerek helyett bástyák, a főtanácsos helyett hadvezér volt. Az 1400-as évek végén nagy átalakuláson ment át a sakk, mivel I. Izabella, kasztíliai királynő olyankarizmatikus spanyol uralkodó volt, hogy a király melletti bábu a királynő lett, emellett a játék legerősebb figurájává tették.

A Big Ben neve

A tévhittel ellentétben a Big Ben nem a torony, hanem a toronyóra harangjának a neve. A tornyot magát, ami a londoni Parlament része Erzsébet-toronynak hívják. A Big Ben név valószínűleg az építés vezetőjének, Benjamin Hallnak az emlékét őrzi. Egyesek szerint a Big Bent a toronyőrről, mások szerint pedig egy bokszolóról Benjamin Count-ról nevezték el, aki az építkezés idején az 1800-as évek derekán Big Ben becenéven volt Anglia nehézsúlyú bokszbajnoka. Ha valaki arra jár és világító fényt lát az óratornyon, az azt jelzi, hogy a parlament épp ülésezik.

Ki találta ki az óraátállítást?

Benjamin Franklin 1784-ben tett javaslatot a nyári időszámításra, akkor még csupán a gyertyákkal akartak spórolni, de az első világháborúig nem állítgatták át az órákat. 1916. április 30-án elsőként Németországban vezették be a nyári időszámítást, hogy a háborúra energiát takarítsanak meg. Mindkét világháború idején alkalmazták a résztvevő országok az óraátállítást, Amerika még a háborúba belépése előtt átállt a nyári időszámításra. Honatyájuk ötlete pont az USA-ban okozta a legnagyobb káoszt, igaz csak 1945 és 1966 között, ugyanis egyes államok átálltak a nyári időszámításra, míg a többi nem, így aztán zűrzavar alakult ki a távolsági közlekedés területén. Végül az amerikai kongresszus 1966 egységesítette az USA-ban az óraátállítás időpontját.

A hang a vízben 4-szer gyorsabban terjed

A hang terjedési sebessége a levegőben átlagosan 340 m/s, édesvízben 4-szer olyan gyorsan 1435 m/s-mal, sós vízben még ennél is gyorsabban 1500 m/s-mal terjed. A szilárd anyagok még jobban vezetik a hangot, az összes anyag közül a gyémántnak a legnagyobb a hangsebessége, mintegy 
18 000 m/s.

Majdnem fekete-sárga lett a Goldan Gate híd

Mikor a Goldan Gate hidat tervezték, megépítésére csak úgy kaptak engedélyt a hatóságoktól, ha feltűnő színűre festik, hogy a hajók és a repülők még ködös időben is jól láthassák azt. Az Amerikai Haditengerészet a fekete-narancssárga festést javasolta, de szerencsére a híd építészei nagyobb esztétikai érzékkel bírtak, Irving Morrow meggyőzte a haditengerészetet, hogy a sötét narancssárga árnyalattal a híd szebb és kellően feltűnő színű lesz.

Az űrből látszik a berlini fal helye

A Berlin felett készült éjszakai műhold képeken jól kivehető az egykor Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határvonal, mivel a két részen eltérő típusú izzókat használnak.

Egyetlen üvegpalack újrahasznosításával...

Egyetlen üvegpalack újrahasznosításával legalább 20 percnyi tévézéshez elegendő energiát spórolunk meg. Ezzel az energiával egy 100 Wattos izzó 4 órán át éghet, vagy a számítógép 25 percen át működhet. Az üveggyártás nagyon energiaigényes folyamat, az adalékanyagok 1300-1500 Celsius fokon válik folyékonnyá. Az üveg újrahasznosítása a légszennyezést 20 százalékkal, a vízszennyezést 50 százalékkal csökkenti, az energiafelhasználást ebből adódóan 68 százalékkal mérsékli. Visszaváltás után 20-30-szor újra tudják tölteni az üvegpalackot. A hulladéküvegből beolvasztás után új üveget készítenek, a színes üveget az útépítésnél használják fel. Az apróra tört szemcséket cementtel és bitumennel keverve útfelület érdesítő készül belőlük. A zöld üveg lebomlása a természetben nagyjából egymillió évig tart.

13 km/h-val száguldozott az első gyorshajtó

1896. január 28-án Walter Arnold, Anglia első autókerekedésének tulaja autójával a megengedett sebességhatár négyszeresével, 13 km/h-val repesztett East Peckham utcáin. A szürreális 3,2 km/h-s sebesség korlátozás az első autók megjelenésének idején arra szolgált, hogy az autó előtt kötelező kocsikísérő egy zászlót lengetve figyelmeztethesse a gyalogosokat a közeledő járműre. A biciklis rendőr csak 8 kilométeres hajsza után tudta elkapni a gyorshajtót, majd az őrült száguldozásért 1 schilling pénzbírságot szabott ki rá. Walter Arnoldnak azonban jól jött a hírverés Németországból importált Benz autóinak népszerűsítéséhez. Még abban az évben Nagy-Britanniában 22km/h-ra növelték a megengedett sebességhatárt és zászlós kocsikísérőkre sem volt többé szükség

Hogyan készült?

magyar szinkron
https://m.youtube.com/watch?v=bgZ69Y7kqcs

radír
https://m.youtube.com/watch?v=wlaZv2vP-F0

sportcipő
https://m.youtube.com/watch?v=0QjjXxf5Hso

Készítette: Varga Virág